Múzeumom‎ > ‎

Restaurálás

Ez az oldal hasonlít  az "Szétszedem" oldalakra talán abban különbözik, hogy én a végére össze is rakom!


2009.júliusában a ráckevei piacon megláttam egy ritkaságot, egy    2019 tip. hangszórót. Ilyent és hasonlókat tudomásom szerint 1928 és 1932 között gyártottak. Rövid alku után nagyon olcsón 3000,-Ft kifizetésével lett az enyém. Valami  piros öntapadó matrica rondította el a felső sarkát, így nem volt valami szépség, de lényegében egyben volt. A matricát még ott letéptem,  így láthatóvá vált a sérülés és a csúnya javítási kisérlet ezért volt könnyű az alku. Az alábbi képeken nyomon követhető a restaurálás folyamata:

         
A piros matrica eltávolitása után láthatóvá vált az epokittal megkisérelt javítás. A díszrács is erősen deformálódott volt. Látszik, hogy a rácson belül a hangszórót védő selyem is hiányzik. 

       


A hátoldalon lévő sárgaréz csavarok közül a legfelső és a két alsó fogta össze a vörösesbarna bakelit doboz első és hátsó részét. Két képen is látszik a hangszóróselyem maradványa. A kiszerelt rács gyűrődéseit keményfa lapon belülről fakalapáccsal ütögetve sikerült türhető simaságúra egyengetni. A textilmaradványok eltávolítása után következett a selyem felragasztása gumioldattal az első és a hátsó keménypapir karikára. A hangszóró kónuszán látható kerek foltokat leáztatva kiderült, hogy csak jelentéktelen pici lyukat takartak, ezeket egy-egy csepp pillanatragasztó teljesen eltüntette. A dobozról is eltávolítottam a kitt maradványokat, ez szike és finom csiszolópapir segítségével történt.

        

A keménypapir karikán látható a régi hangszóróselyem maradványa. Ez segített a pótlás szinének kiválasztásában. A szövetmaradványok eltávolítása után gumioldattal felragasztottam az új hangszóróselymet.

       

E képeken a  már síma rács,  a meglepően jó állapotú kónusz és a lengőnyelves szerkezet látszik. A lengőnyelvet mozgató tekercs közbenső leágazásával több féle impedancia beállítását teszi lehetővé. Sajnos az eredeti 3 eres textil bevonatú vezeték szakadt volt, ezért azt kénytelen voltam más, már újabb keletű 3 eres textil burkolatú zsinórral pótolni.
.
       
A kónusz felőli selymet egy réz kúp és feszítőcsavar segítségével lehetett a kónusz  és a díszrács alakjához hasonlóra formálni. A doboz felső részén lévő anyaghiányt hasonló színű bakelitreszelék és kétkomponensü műgyanta ragasztó keverékével pótoltam, kis acéldrót vázat illesztettem a törés szélébe fúrt 1 mm-es lyukakba és erre kentem fel a ragasztót, kötés után lecsiszoltam a felesleget és összeszereltem.  

Egy újabb szerzemény Philips 309 Népszuper elég romos állapotban, nem kis feladat volt a helyreállítása!


 
            

A fadoboz felső élei szétnyiltak, deformálódtak, a skálaüveg ép, rajta az embléma. Érdekesség az ötödik képen látható rövidhullámú átalakítás eredeti tekercstestekkel a doboz oldalára kivezetett sávváltó kapcsolóval. A felső deformálódott rész helyreállítása lesz a legnehezebb.Következő kép a gerjesztett dinamikus  hangszórót mutatja. A membránt egy ráperemezett fémkarika rögzíti, mélyen a perem alatt több helyen szakadt volt a hullámos széle. Ezt gumioldattal (Palmafix) lehetett folytonossá tenni, ez elég rugalmasságot hagyott a membrán szélének.

      
A hangszóró elölnézeti képén látható a peremezés alá nyomott, megszilárdult gumioldat és a membrán kisebb sérüléseinek javítása. A lengőcséve központosítását is a klasszikus celluloidlapos és áztatásos módszerrel kellett megoldani mert a lengőcséve kissé súrlódott. Persze előbb eltávolítottam  az eredeti központosító pillét.  Szárítás és a celluloid lapok eltávolítása után a pillét ragasztással a helyére tettem.  A hangszóró súrlódásmentesen megszólalt a próba  során.  
 A  felpuhult,  öreg  papirmembránt híg lakk ráfújásával tehetjük keményebbé, bár ezek a javítások a hangszóró hangzását kissé a magas hangok irányába viszik. És a már felújított doboz az eredetihez hasonló hangszóró vászonnal. A doboz helyreállítása: a szétkívánkozó tetőlapot és egyik oldalát levettem, egy napra vízbe áztattam majd egy sik öntvénylappal és még plusz 20 kg-nyi vasakkal lesúlyozva szárítottam 2 hétig. Közben naponta cseréltem a lapok alá és fölé helyezett ujságpapirokat, ez szívta magába a fából párolgó vizet. Ezután már sikerült hézagmentesen újra összeragasztani a dobozt. csiszolás, lakkozás utáni állapota a lenti képen. A rádió elektronikája kevesebb munkát igényelt.  A csőfoglalatok és a hullámváltó kapcsoló megtisztítása után a rádió megszólalt,  érzékenysége és szelektivitása meglepően jó ennyi év után is. A skálazsinór több javítás nyomát őrizte de két elegendő hosszúságú darab menthető volt, ezekkel  újraskáláztam. Minimális hangolás után a Kossuth adó a skálán helyére került. A hátlap két darabban került hozzám, kis drót kapcsokkal összeerősítve, így eredetiként került a helyére.

   

Elkészült 2009.12.07. A kész, üzemképes  rádió a Múzeumom oldalon tekinthető meg.

2009.szeptemberében HA7SW amatőrtársamtól egy ismeretlen, talán kisipari gyártmányú rádiót kaptam. 2+1-es visszacsatolt audionnak megfelelő belsőrésszel. A csövei AF7, AL4, AZ1-es  tipusok. Az AZ1-es egyenirányító cső egy  4 lábú foglalat átalakítóban van egy régebbi tipust pótlandó. A forgókondenzátor eredetileg egyes bakelitforgó lehetett, ami helyett Philips gyártmányú kettősforgó láthatóan utólag lett beépítve. Hálózati trafója kombinált Orion gyártmány anódfojtóval egybeépítve. A Nosztalgia Rádió Hírújság 66.sz. 21. oldalán az 1929.évi Orion katalógusban látható a trafó és a vele egybeépített fojtó adatlapja.  A doboza fa, vélhetően kisipari készítmény és benne egy kevésbé ismert gömbölyű mágnesű Philips hangszóró,típusszáma 2055(vagy ehhez közeli). A doboz oldalai erősen szétnyíltak,elvetemedtek, a hangszóró vászon szakadozott, foszló állapotban. Alkatrészeit tekinve 1929 és 1940 között készülhetett. A skálalap Hornyák Szilveszter rádió és alkatrészforgalmazó dátum nélküli készítménye.

          

                                                                                                        
      

A dobozt könnyedén szét tudtam szedni, az elgörbült darabokat a fentebb már részletezett módon kiegyenesítettem. Száradás után összeragasztottam Palmatex univerzális ragasztóval. Ezután csiszolás és lakkozás következett és a hangszóróvászon pótlása  kézimunkához való "kongré" anyaggal. A szerkezet alaposabb vizsgálata azt a következtetést erősítette meg bennem, hogy teljesen kisipari vagy amatőr készítmény annak megfelelő kisebb konstrukciós hibákkal. Pl.: földelőpontok forrfülei aluminium szegeccsel, "buhera" hálózati kapcsoló, hatástalan visszacsatoló tekercs, a bemenettől nagyon távol elhelyezett visszacsatoló forgókondenzátor. Az egyenirányító csövet eredetivel pótoltam, a foglalatokat megtisztítottam, az audioncső rácssapkájában lévő szakadt 1 Megohmos ellenállást kicseréltem, A forgókondenzátor helyére korabeli bakelitforgót tettem, mert a rögzítés is annak volt kiképezve. Bekapcsolva a csőlábakon a feszültség értékek megfelelőnek tüntek. A bemeneti tekercs behangolása után a Kossuth adó helyén egy füttyöt hallottam, a visszacsatolást kisebbre állítva a hang kitisztult, csak kissé búgott. A visszacsatolást még kisebbre véve lehet a hangerőt szabályozni. Az anódpótló 8+8 mikrófarádos elkóját sikertelenül próbáltam formázni ezért egy hasonló korú, de jó elkóval pótoltam. A brumm megszünt és a működés is stabilabb lett. Nappal 3-4, este 10-12 középhullámú külföldi adó hallható szolid szobahangerővel. És itt lent a felújított készülék: 

 2010.02.04


Egy újabb restaurálás képei:


    

2010.06.02-án jutottam hozzá egy családon belüli lomtalanításkor egy erősen átépített SRT ROD-4  detektoros rádióhoz. 1929 körül gyártotta a Süss Nándor részvénytársaság ezt a tipust, melynek eredeti kinézete a WANTED fejezetben látható ezen oldal alján. A fa doboz nem eredeti és hiányzik az eredeti tekercs és a forgókondenzátor. Az "átépítő" sajnos a futurit(bakelit) előlapon is több banánhüvely furatot követett el.  8 mm vastagságú öreg faanyag felhasználásával mérethelyes "új" dobozt készítettem. Politurlakk alapozás után matt fekete lakkal fújtam le, ez volt az eredeti színe is.


               
                                                                                                    


              
          
 Eredeti kinézetű bakelit forgókondenzátort és forgatógombot nem tudtam még beszerezni ezért  korabeli  más tipust építettem be. A tekercstest 40 mm széles trafópapir feltekerésével készült soronkénti Technokol Rapid ragasztó felkenésével. Száradás után a szilárdsága megfelelő lett.  A tekercs 0.45 mm átm.  selyem szigetelésű  huzallal készült. A huzal csak 190 mikrohenry induktivitáshoz lett elég, így a forgókondenzátorhoz még párhuzamosan kapcsoltam egy korabeli SATOR gyártmányú 50 pF-os csillámkondenzátort. Az egyenirányított nagyfrekvencia szűrésére ugyanolyan gyártmányú 1000 pF-os csillámkondenzátor szolgál. A bekötőhuzal 0.6 mm-es textilszigetelésű régi rézhuzal.  A bakelit előlapon lévő felesleges lyukakat úgy tüntettem el, hogy két komponensű műgyanta ragasztó-tömítőanyagba fekete bakelit reszeléket kevertem, az előlap felől műanyag szigetelőszalaggal a lyukakat leragasztottam és a belső oldalról feltöltöttem a fenti keverékkel. Teljes száradás előtt a szigszalagot eltávolítva a ragasztóba karcoltam egy kés élével a mintázatot.               


       

A tekercs sárgaréz lemezből készült felerősítő fülekkel 2.6 mm-es süllyesztett fejű csavarokkal lett az előlaphoz rögzítve. A fedlapot 2.5 mm-es korabeli facsavarokkal a dobozhoz erősítettem. A detektor ismeretlen gyártmány, csak tisztogatást és egy pici repedés ragasztását igényelte. Ezután antenna,  földelés és fejhallgató hozzákapcsolásával e roncsból feltámadt rádió megszólalt, lakhelyem adottságainak megfelelően a Kossuth adó erős fejhallgató hangerővel, a Katolikus Rádió a Kossuth áthallásával és halkabban.

VT R 545 rádió 2010.08.28-án befejezett felújításának képei:

Nagyon rossz állapotban hozzám került rádión elvégzett munkák: a doboz és a sasszi alapos tisztogatása, egérnyomok, rozsda eltávolítása, leszakadt ellenállások, ferritantenna visszaforrasztása, skálahúrozás, a skálaüveg mögötti fényvisszaverő papirlap pótlása, 
skálaizzó csere, 
a hullámváltóról letört 2 tekercs visszaragasztása, a teljesen összekevert bekötésű hangerő potenciométer helyes bekötése, A lemezjátszó csatlakozóra menő hiányzó árnyékolt vezetékek pótlása, a kicsípett zavarszűrő kondenzátor pótlása, 
 a dobozról  már lepergő lakk eltávolítása, csiszolás, sellakkozás, a fehér bakelit előlap tisztítása, a forgatógombok réz díszítésének felcsiszolása, a forgókondenzátor zárlatának kijavítása és még egy pár apró probléma amelyek megoldása után a rádió megszólalt.

  

 
  

 
                                                                                                                        

 
  

  2010.08.25-én láttam neki az 1957-ben készült RFT Meiningen rádió helyreállításának. A dobozból kiszereltem a sasszit,  a hangszórót és a hangolásjelző csövet. Ezután a dobozt szedtem szét. Ez 3 részből áll: a bakelit előkeret, az elülső ívelt, domború fakeret és a tényleges doboz. Tisztogatás volt a következő lépés. A bakelit előkeret nem okozott problémát; egyszerű mosószeres, mosogatódörzsis lemosás. Az elülső domború fakeret már problémásabb volt, teljesen le kellett kaparni, csiszolni a 60-70 %-osan fellazult régi politúrt(sellakk). Ezután újra fényeztem ugyanolyan sellakkal. A dobozt finom(800-as,1200-as) csiszolópapírral átcsiszoltam majd a régi lakkozást átpolitúroztam. 

 
  

   A belső rész vastagon poros, egérpiszkos,és rozsdás volt. Tisztítás és a rozsda lecsiszolása után a sasszi tiszta de kissé rozsdafoltos lett. Az ezüst festést nem javítottam mert szerintem nem baj ha látszik az elmúlt 50 év. Szerencsémre a hullámváltó tekercseit nem rágta meg az egér csak a skálahúrozást. A kornak megfelelő skálazsinór beszerzése problémás, ezért azt a nálam 40 éve bevált nem nyúló müanyag(sylon) zsinórral pótoltam. A nagyobb probléma az volt, hogy a hangolást forgókondenzátor helyett ebben a rádióban induktív hangolással(ferrittel) oldották meg és a modulátor tekercs ferritje és a zsinórozás hiányzott. Találtam hasonló ferritet de ennek nem volt furat a közepén ezért két kis kampót kellett a végeire ragasztani így a zsinórozás is nehezebb volt ahhoz, hogy az együttfutás megfelelő legyen. Végül ez is kész lett. 

  

  Beüzemelve megszólalt de kissé "grizes" torz hangja miatt újra kezdtem a méréseket. Így vettem észre, hogy az EL 84 katódfeszültsége majdnem duplája a kellőnek. Ezt a g1 rácslevezető 1 Mohm szakadása okozta. Csere után beállt a szükséges 7 voltos érték. A hangja is tiszta lett. A hangolásjelző EM 80 fénye kissé gyenge de még látható.  Az eredeti kisebb forgatógombokból az egyik hiányzott ezért hasonló, kissé nagyobb de szinben és a réz díszítésben hasonló két egyforma darabot tettem fel. Sajnos hátlapja nincs. Eredeti alkatrészek hiányában néha el kell térni a működésre bírás igyekezetében a gyári állapottól, persze folyamatosan figyelem a beszerzési lehetőségeket, hogy maximálisan közel kerüljek ehhez az állapothoz.

  

2010.09.08-án fejeztem be a volt Szovjetúnióban készült REKORD 53 (рекорд 53) tipusú 3 hullámsávos rádió felújítását. A doboz felújításakor az előlapot teljesen beborító textil pótlása volt a legnagyobb probléma. Egy lakástextil boltban leltem megfelelőnek tűnő függöny anyagot. A másik probléma a skálaüveg pótlása. Egy orosz weboldalon megtaláltam ugyanennek a tipusnak egy másik (Irkutszki) gyárban alkalmazott skálaüvegjének fotóját. Erről papírképet nyomtatva ideiglenesen egy sima üveg és a körbeforgó mutató mögé helyeztem el. Az eredeti fotójának üvegre nyomtatása után kicserélem. A rádió belső portalanítás után beüzemelhető volt. Az anód feszültséget szűrő ellenállást  és a potenciómétert már cserélték, ezek kivezetéseinél egy-egy hibás forrasztást javítani kellett. Ebben a rádióban az összetekert alkatrészlábakat valamilyen hegesztési módszerrel egyesítették, a látható kis hegesztési gömböcskék ónnal való forrasztása szinte lehetetlen. Csak a huzalokhoz lehet forrasztani a cserealkatrészeket. A forgókondenzátor állomáskeresés közben kontakthibásnak tűnt, recsegett de nem volt mérhető zárlat. A tengelyén lévő csúszóérintkező és golyóscsapágy olajozása után megszűnt a recsegés. Megfelelő érzékenységgel mindhárom sávon működik. Az 1953-ban gyártott elektrolit kondenzátor is jó, brummentes a vétel. Érdekes a hangolóelemet nem tartalmazó légmagos tekercsek alkalmazása. A padding kondenzátor kismértékű csökkentésével tudtam a középhullámú sávot a skálán helyére húzni. E kondenzátort ugyanolyan évjáratú szovjet kondenzátorral cseréltem

             


 
 


                                                                          
       




2010.10.20-án elkészült Philips 32 V tip. váltóáramú 2+1-es visszacsatolt audion felújítása. Első képen az induló állapot képe majd a végeredmény ugyanabból a nézetből. Sajnos a doboz összetört állapotban volt, mind a négy hajlított sarokív külső egy rétegű furnér borítása repedt, a doboz teljesen instabil volt. A repedésbe és a "fésülésbe" pillanatragasztót csepegtetve és a furnért a merevítőbordához ragasztva és csavarozva megfelelő szilárdságú lett. Ezután a doboz csiszolása, a régi fellazult lakk eltávolítása következett. Az első gömbölyített keretet fekete festékkel fújtam át úgy, hogy átmenetet adjon az oldallapok és a tető barna sellakozásához. Az egész doboz sellakozása után a második képen látható állapotot sikerült elérnem. A  gömbölyített éleken a nagyfokú sérülés miatt azért látszanak a repedések nyomai de talán nem von le sokat a doboz szépségéből. A hangszóró szövet koszos , málló volt ezért megpróbáltam hozzáillő "házi" gyártmánnyal pótolni. Zsákszövet anyagra fényes vajszínű és barna hímzőfonállal ráhímeztem az általam kigondolt mintát. A szövet felragasztása sem volt könnyű mert alig 5 mm-nyi ragasztócsíkot lehetett használni az előlap túl pontos beszabása miatt. A ragasztó száradása közben többször is feszíteni kellett a vásznat.  A kissé korrodált réz díszcsíkokat  felcsiszoltam, polírozva kerültek a helyükre. A bekapcsológombot hiánya miatt ideiglenesen másra cseréltem.

           
      

Az alsó részről készült képen látszik, hogy minden alkatrésze eredeti. Az alkatrészek hideg mérése után áram alá helyeztem, a csövek fűtése és egyéb feszültségek megfelelőek voltak de nem szólalt meg. Mivel a gramofon bemenetről működött, a nagyfrekvenciás részeknél kutakodtam tovább. Az derült ki, bár a hullámváltó látszólag jól kapcsolt de az érintkezők mégsem funkcionáltak. Az érintkezőket finoman megcsiszolva már hallatszott a visszacsatolást állítva a jellegzetes koppanás. Ezután az állomáskereső és a visszacsatoló forgókondenzátorral már sikerült füttymentesen behangolni az erősebb hazai és a közeli országok nagyobb adóit mindössze 1 méteres drótot dugaszolva az antennaaljzatba. Kb. 1 óra üzem után az anódfeszültség szűrő kondenzátor(50+15 mikrofarád) erős melegedését észleltem. Kikapcsolás után az emeletes elrendezésű elkó felső(15 uF) tagjának erős átvezetését mértem. Ez az elektrolit kondenzátor úgynevezett "nedves" elkó ezért óvatosan az alsó pereménél körbeköszörültem. Ahol először átszakadt az alumínium ház, ott nagy nyomással kiürült a benne lévő folyadék. Mindkét perem leköszörülése után eltávolítottam a belső szerelvényt ami koncentrikusan elhelyezkedő alumínium hengerekből állt. Kiderült, hogy a felső tag folyadékhiányosan üzemelt, túró szerűen összesűrűsödött anyag volt csak benne és a pozitív kivezetés szinte teljesen át volt maródva. Az eredeti alumínium házba két modernebb, nagyobb feszültségű elektrolit kondenzátort szereltem, a negatív kivezetéseket közösítve a csavaros záró elemhez, a menetek tövéhez vezettem, így helyére csavarozva a sasszihoz jó kontaktust adott. A leköszörült zárókorongokat visszaragasztottam, a felső tagon rossz elkóházból levágott peremes tárcsával az eredetihez hasonló kinézetet sikerült elérnem. A felületes szemlélő észre sem veszi a jócélú "csalást".


                                            

                   

Kapcsolási rajz  (Philips 32V)
 
2012.03.24-én elkészültem az 1959-ben készült szovjet kisszuper, a Sztrela (Стрела) felújításával. A mindössze 27 cm legnagyobb méretű bakelitdobozos rádió elég megviselt állapotban került hozzám. A doboz több helyen törött volt. A töréseket csúnya öntapadó tapétával próbálták eltüntetni amit csak festékmaró(kromofág) segítségével tudtam eltávolítani. Az egyik törött részen hiányzott is egy cca. 4x1.5 cm-es darab. A repedt részekhez megfelelt a pillanatragasztó is, a hiányt feketére festett kétkomponensű műgyantával öntöttem ki. A hiánypótlás után reszelés, csiszolás hozta helyre a dobozt. A belső rész régebbi javítások nyomát őrizte. Az utólag beépített Remix elektrolit kondenzátort eredeti(1959-es) szovjet gyártmányra cseréltem. Ezután rendben megszólalt. A foszló, elszíneződött hangszóróvászon pótlása mintában szinte megegyező házilag hímzett kézimunkával történt. Kicsi, de esztétikus rádió gyűjteményem egyik érdekes színfoltja lett.

         

































     

      

     

2013.07.29.

Mostanában ez a kicsi rádió igényelte a legtöbb munkát és anyagot a felújításához. Általános elkoszolódás, törött foglalatok, hiányzó csövek, szakadt, megnyúlt, megégett ellenállások és bekötő vezetékek, törött kerámia kondik, átvezető kondenzátorok, melegedő, formázhatatlan elkó, hibás potenciométer, elöregedett hálózati zsinór pótlása, javítása után meglepő érzékenységgel szólalt meg gazdája örömére.(sajna nem az enyém) ez a Philips 36U típ. kis bakelit rádió. A hangszóró előtti textil foltos, elpiszkolódott volt. Tisztítása a réteges falemezre ragasztása miatt körülményes, leáztatni nem lehet mert még piszkosabb lesz, a réteges lemez szétázik, vetemedik. Mosása a legnagyobb kímélet mellett is gond mert a textil általában összemegy. Ahogy van felragasztva egy tálba állítva denaturált szesszel, ecsettel átmossuk és hagyjuk kiszáradni. Így nem válik fel a ragasztás(ami abban az időbe csontenyvvel történt) és gyorsan, foltmentesen szárad. A hálózati zsinór korhűségét körszövött cipőfűzőbe húzott lágyabb műanyag szigetelésű vezetékkel oldottam meg. A hálózati dugasz is a régi nem süllyesztett aljzatba való típus. 

     
                                                   

     

     





WANTED!




Keresek : Orion 320 forgatógombokat, az eredetihez hasonló hangszórószövetet. Ha tudsz segíteni, kérlek értesíts!           galjozsef@indamail.hu

    

Múzeumom oldalon megtekinthető a fellelt állapotú és az elkészült készülék, sajnos eredeti hangszóróvászon, vagy ahhoz hasonló nem került elő, ezért szinben hozzáillő textiliával oldottam meg. Remélem nem csak nekem tetszik! Ha mégis sikerülne eredetihez hozzájutni akkor lecserélem. Az egyik eredeti forgatógombot sikerült beszerezni, a másikat úgy oldottam meg, hogy két Néprádió gombot megfelelően elvágva és összeragasztva, majd a homlokfelületét az eredetihez hasonló homorú felületüre csiszolva már elfogadhatóan hasonló lett az eredetihez. A kifakult, kopott skálaüveget is pótoltam, a régi rádiógyüjtők egyesületének börzéjén találtam jobb állapotút.

   Keresem a Süss RT Rod 4 detektoros rádióforgókondenzátorát és forgatógombját (átmérő 50 mm):

             

.




Vissza          Linkek     Múzeumom      Amatőr készülékeim    Rádiós számítások      Bemutatkozás     Saját kezüleg/home made      Restaurálás / szöveg nélkül


web analytics
View My Stats